Start-R Biztosítási Alkusz Kft.

"Az agy, az a szervünk, amellyel azt gondoljuk, hogy gondolkodunk."
(Ambrose Bierce)

Felelősségbiztosításokról röviden, közérthetően Vissza >>

Biztosítási esemény:

A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint a szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító a szerződésben meghatározottak szerint mentesíti.

Területi hatály:

Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károk → Területi hatály kiterjesztésére van lehetőség.

Időbeli hatály:

A biztosítási védelem a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.→ Utófedezetre van lehetőség.

A biztosító megtérítési igénye - regressz:

A Ptk. értelmében a biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti, de követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését.

I. Mi a különbség a vagyon és a felelősségbiztosítás között?

Vagyonbiztosítás:

- a biztosított saját vagyontárgyai károsodnak,

- a károsult maga a biztosított,

- a biztosítási összege a biztosított vagyontárgy értékéhez igazodik (újérték, káridőponti érték, túlbiztosítás, alulbiztosítás)

- a biztosító mentesülhet, de ha fizet, akkor a kárért felelős személlyel szemben megtérítési jog illeti meg

Felelősségbiztosítás:

- a biztosító biztosított által okozott kárt téríti (a károsult nem a biztosított)

- a károsult nem áll közvetlen jogviszonyban a biztosítóval

- a biztosítási összeg a biztosítási szerződésben szereplő kártérítési limit

- a biztosítót még a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti, csak visszakövetelési jog illeti meg

A polgárjogi felelősség és felelősségbiztosítás kapcsolata.

Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. (Ptk. 559.§)

A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!

II. A biztosító kettős szolgáltatást nyújt a biztosítottnak:

- megtéríti a más által támasztott megalapozott kártérítési igényeket,

- elhárítja a más által támasztott megalapozatlan kártérítési igényeket

A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!

IIII. A felelősségbiztosítás egy 3 pólusú jogviszony.

A biztosító jogviszonyban a biztosítottal van a felelősségbiztosítási szerződésen keresztül, de jogi kapcsolatba kerül a károsulttal is, mivel kártérítési kötelezettsége vele szemben van.

A biztosítottnak, aki egyben a károkozó is, kártérítési kötelezettsége van a károsulttal szemben, de ezt a kötelezettséget (vagy egy részét) - a szerződés keretei között - átvállalja a biztosító.

A károsult kárigényét a károkozó ellen jogosult érvényesíteni, a biztosító ellen nem fordulhat.

A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!

IV. A biztosító visszakövetelési joga

A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított (károkozó) szándékos vagy súlyos gondatlan magatartása sem mentesíti, azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, a biztosítási feltételekben megnevezett esetekben.

A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!

V. Felelősségbiztosítás területei:

- polgári jogi felelősség

- munkajogi felelősség

- államigazgatási-szabálysértési felelősség

- büntetőjogi felelősség         

A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!

VI. Polgári jogi felelősség

A polgári jogi felelősség a károkozó kötelezettsége arra, hogy a számára felróhatóan másnak okozott kárt megtérítse.

A.) Következménye: kártérítési kötelezettség

B.) Elvei:

- teljes kártérítés elve

- káron szerzés tilalma („meggazdagodással” nem járhat)

- a károsult magatartásának értékelése a kárenyhítés és kármegelőzés körében (eleget tett-e ennek?)

C.) Feltételei:

Ahhoz, hogy egy kártérítési igény megalapozott legyen, különböző feltételeknek kell együttesen teljesülniük:

1. Kár:

a.) Vagyoni kár az, amikor pénzben meghatározható nagyságú kár keletkezik

felmerült (tényleges) kár - az az érték, amellyel a károsult vagyona valamely dolog sérülése,  elpusztulása, megrongálódása folytán csökkent. Ide tartozik az az értékcsökkenés is, amely a megrongált dolog kijavítása ellenére is fennmarad. (Pl. egy eredetileg sértetlen gépjármű, javítás után már értékcsökkent lesz.)

indokolt költségek - azon költségek, melyek a károsultat ért hátrány csökkentéséhez, vagy kiküszöböléséhez szükségesek (kárelhárítás, kárenyhítés, igényérvényesítés költségei)

  • dologi kár esetén: a kár helyreállításával összefüggő szállítási, tervezési, javítási, előkészítő munkák költsége, amennyiben azt a károsult végzi, vagy végezteti.
  • élet, testi épség, egészség sérelme esetén: ápolási költség, élelmezésfeljavítás költsége, többletfűtés, átképzési költség, gyógyítási-kezelési, mosatási költség, végtag sérülése esetén helyváltoztatást segítő eszközök beszerzési költsége, hozzátartozók költségei (Pl. látogatás, utazás, temetés, gyászruha stb.)

elmaradt vagyoni előny - az az érték, amellyel a károsult vagyona nyilvánvalóan gyarapodott volna, ha a károsító magatartás be nem következik.

b.) Nem vagyoni kár az, amikor a kár csak jelképesen fejezhető ki pénzben. A károsult személyhez fűződő jogainak megsértése esetén jár, elsősorban személysérüléses károkhoz kötődik. (Pl. kar elvesztése, vakság okozása, szülők elvesztése stb.)

2. Jogellenes magatartás

Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha

- a kárt önvédelemből okozták - „jogos védelem” (Pl. valaki leüt egy rátámadó garázdát),

- a kárt szükséghelyzetben okozták, vagyis a károkozással nagyobb kárt akadályoztak meg (Pl. egy égő épület oltása közben a tűzoltók letapossák a szomszéd kertjét. Ilyenkor a károsult nem kártérítést, hanem kártalanítást kap, de nem a károkozótól, hanem a károkozó felelősségbiztosítójától.)

- a kárt a károsult beleegyezésével okozták (Pl. beteg beleegyezése az orvosi beavatkozásba, sportoló beleegyezése a sportág gyakorlásával együtt járó károsításba).

3. Okozati összefüggés

A károkozó magatartása és a kár bekövetkezése között okozati összefüggésnek kell fennállnia. Ez az okozati kapcsolat nem lehet túl távoli, csak olyan, amit az adott helyzetben előre lehet látni. (Pl. egy könyvelő elcsúszik a jeges járdán és eltöri a lábát. Két hónapig nem tud dolgozni. Ez idő alatt egy ügyfele más könyvelőhöz fordul. Mivel az ügyfél az új könyvelővel elégedett, nála is marad. Itt a kéthónapos jövedelem kiesés megalapozott kártérítési igény. Az ügyfél elvesztése miatti kárigény azonban ezen felül megalapozatlan, mert a jeges járdán való elcsúszás és az ügyfél elvesztése között nagyon távoli az okozati összefüggés.)

4. Felróhatóság

A kártérítési felelősség alóli mentesülés szempontjából különbséget tehetünk az általános (vétkességi) és az objektív (vétkesség nélküli) felelősség között:

a.) Általános felelősség (vétkességi felelősség) esetén: mentesül a károkozó a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagyis nem „vétkes”.

Lényeges: csak annál a személynél állapítható meg a vétkesség, aki belátási képességgel rendelkezik, vagyis előre látja magatartásának következményeit és azt, hogy ezt a társadalom általában hogyan ítéli meg (vétőképesség)! általában ez 10-12 év.

b.) Objektív (vétkesség nélküli) felelősség esetén: a károkozó nem mentesül a kártérítési felelősség alól annak a bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható!

- Veszélyes üzemi felelősség: akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, mely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

- Termékfelelősség: a termékgyártó szintén nem mentesül a hibás termék által okozott kár megtérítése alól annak bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

D.) Bizonyítási teher

A károsultnak kell bizonyítania:

- a kárt és annak mértékét

- az okozati összefüggést

A károkozónak kell bizonyítani:

- hogy magatartása nem volt jogellenes vagy

- nem volt vétkes, vagyis úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható

E.) Többek általi károkozás

1.) Közös károkozás: a kárt a közreműködők közös ténykedéssel okozzák, bármelyik károkozó közrehatása nélkül a kár nem következett volna be → egyetemleges felelősség.

(Mindegyik károkozó az egész kártérítéssel tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a többi kötelezettsége megszűnik.)

2.) A közreműködők egymástól függetlenül, de mégis egymással okozati kapcsolatban álló magatartással okoznak kárt → a károkozók önállóan felelnek.

(Pl. a közlekedési baleset sérültjén végrehajtott orvosi beavatkozás során elkövetett „műhiba” következtében a károsult állapota még rosszabbá vált.)

A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!

VII. A felelősségbiztosítás főbb kockázati csoportjai

1. általános felelősségbiztosítás

Mire vonatkozik, mi a biztosítási esemény?

A biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek okozott, illetve a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak szerződésen kívül okozott személyi sérüléses vagyoni és nem vagyoni károk, illetve dologi károkozás kapcsán felmerülő vagyoni károk és elmaradt vagyoni előny miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint a szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító a szerződésben meghatározottak szerint mentesíti.

Szerződésen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

- a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban, vagy aki nem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak.

- a biztosított, a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenység folytatójaként ezen vállalkozás épületeinek,

- ideértve az épület berendezési és épületgépészeti tárgyakat - helyiségeinek, építményeinek, reklámberendezéseinek fenntartója és üzemben tartója minőségben okoz kárt.

Nem minősülnek szerződésen kívüli kárnak az épület, építmény tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak okozott kárai.

A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!

2. Munkáltatói felelősségbiztosítás

Mire vonatkozik, mi a biztosítási esemény?

A biztosított munkavállalóját ért, munkabaleset miatt a biztosítottat (munkaadót) terhelő kártérítési kötelezettség.

Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás - egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Az erre vonatkozó felelősség munkajogi felelősség, vétkesség nélküli felelősség (Munka Törvénykönyve).

A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel.

Mentesül, ha bizonyítja, hogy

- a kárt működési körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy

- kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Kármegosztás - 2 együttes feltétel:

- a munkavállaló maga is okozója a saját kárának, de nem kizárólagosan, csak részben és

- ebben vétkesség terheli.

üzemi-, de nem munkabaleset: a munkavállalót a munkába menet vagy onnan lakására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató által üzemben tartott járművel történt.

Munka-, de nem üzemi baleset:

- a sérült ittassága miatti

- munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka,

- engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során bekövetkezett baleset.

A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!

3. Szolgáltatói felelősségbiztosítás

Mire vonatkozik, mi a biztosítási esemény?

A biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított (szolgáltató) szerződéses partnereinek okozott dologi károk miatt a biztosítottal (szolgáltatóval) szemben támasztott kártérítési igények.

Ezeknek a károknak a döntő része: szerződésszegéssel (hibás teljesítéssel) okozott kár.

Amennyiben egy szolgáltatás nyújtója hibásan teljesít egy szerződést, a jogosult 2 igényt támaszthat:

a.) szavatossági igényt - függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója a teljesítés érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

A szavatosság keretében a szolgáltatás nyújtója köteles saját költségén a hibás dolgot kijavítani vagy kicserélni, illetve a munkát újból elvégezni → ezt nem fedezi a biztosítás.

b.) szerződésszegéssel okozott egyéb károk („következménykárok”) miatt kártérítési igényt - ha a szolgáltatás nyújtója a teljesítés érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható → ezt fedezi a biztosítás.

A magyar jog szerint az általános (vétkességi) felelősség vonatkozik rá, vagyis a szolgáltatás nyújtója felel a szolgáltatás hibás teljesítése következtében okozott károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!

4. Termékfelelősség biztosítás

Mire vonatkozik, mi a biztosítási esemény?

A biztosított által gyártott hibás termék által okozott személysérüléses károk és dologi károk miatt a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igények.

Kár:

- valakinek a személysérülése folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár

- hibás termék által más dologban okozott 10 000 Ft-nál nagyobb összegű kár, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya és a károsult is erre használta.

Ha a sérült dolog közhasználat tárgya, akkor a gyártó az általános szabályok szerint felel.

Külön feltétellel fedezetbe vonható kockázatok:

- azokat a károkat, amelyek a hibás terméknek más termékkel harmadik személy (felhasználó) által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása folytán magában az új termékben keletkeznek vagy a felhasználónak egyéb kárt okoznak,

- a termék harmadik személy (felhasználó) által történő tovább feldolgozása folytán az új termékben és a felhasználónál keletkező egyéb károkat,

- azokat a károkat, melyek abból erednek, hogy a biztosított által gyártott - termék gyártására szolgáló - munkagép, a gép hibája miatt hibás terméket állít elő vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet és ez a hibás terméket előállító felhasználónak kárt okoz.

Az ide vonatkozó termékfelelősségről szóló törvény (1993: X. tv.) - objektív (vétkesség nélküli) felelősség. A termék gyártója felel a termék hibája által okozott kárért. (10 évig terheli ez a szigorú felelősség a gyártót, utána az általános szabályok szerint felel.)

Kimentési lehetőségek: bizonyítania kell, hogy a terméket nem hozta forgalomba, a hiba oka később keletkezett,jogszabály vagy hatósági előírás okozta a hibát.

Termék: minden ingó dolog, kivéve a mezőgazdaság feldolgozatlan termékei és a villamos energia.

Gyártó: vég-, illetve résztermék, alapanyag gyártója, illetve, aki a terméken elhelyezett nevével magát gyártóként tünteti fel. Importált termék esetén az importáló. Ha a gyártó nem állapítható meg, a forgalmazót kell gyártónak tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót meg nem nevezi - erre 30 napja van.

A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!

5. Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Mire vonatkozik, mi a biztosítási esemény?

Környezetet veszélyeztető tevékenységgel okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettség, ha akár bekövetkezése

- előre láthatatlan volt

- hirtelen és váratlan volt

- a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre volt visszavezethető.

Aki a környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységet (környezetveszélyeztető tevékenység) folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kár

- elháríthatatlan volt és

- a tevékenységén kívül esik.

Az erre vonatkozó környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény (1995. évi LIII. tv. 103. §.) - veszélyes üzemi felelősség - objektív (vétkesség nélküli) felelősség.

A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!