Élet-, egészség és balesetbiztosítások Vissza >>
Összegbiztosítások esetén a szerződő (a biztosítást megkötő és fizető fél) és a biztosító a biztosított hozzájárulásával olyan biztosítási szerződést köt, hogy a szerződő díjfizetés ellenében valamilyen, a biztosított életével kapcsolatos esemény bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatást (bizonyos összeget) nyújt. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölésére vonatkozó része semmis.
Azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több biztosítás is köthető a biztosítási szolgáltatások halmozhatóak.
Ide tartoznak:
I.) Életbiztosítások:
Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a természetes személy biztosított:
- halála, vagy
- meghatározott időpont elérése, vagy
- az egészségi állapot változás bekövetkezése esetén
a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósításra vállal kötelezettséget
1.) Kockázat életbiztosítások, amelyeknek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értékük nincs. A szerződő díjfizetése ellenében a biztosító vállalja, hogy a biztosított halála esetén a biztosítási összeget kifizeti. Ebben az esetben a kifizetéssel a biztosítási szerződés megszűnik. Ha a tartam lejártakor él a biztosított, akkor a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg. Erre a biztosítási fajtára adókedvezmény nem vehető igénybe, mivel az csak kockázati elemet tartalmaz.
2.) Hagyományos életbiztosítások: A hagyományos életbiztosítások legfőbb jellemzője, hogy garantált hozamot nyújtanak (2-2.5 %) ,valamint a garantált hozamon felül a megtakarításon elért nyereség 80-100%-át is jóváírják a biztosítók. Így nem a szerződő viseli a befektetési kockázatot és elkerüli az esetleges befektetési veszteségeket.
Nyugdíjbiztosítási záradékkal kiegészíthetőek, ha annak feltételi teljesülnek.
A.) Elérési életbiztosítás: A szerződő díjfizetése ellenében a biztosító vállalja, hogy amennyiben a biztosított egy adott időszak végén életben van, úgy a biztosítási összeget kifizeti.
Míg a kockázati életbiztosításoknál a biztosítási funkció az elsődleges, az elérési biztosításoknál a megtakarítás, melynek célja lehet egy pénzösszeg előteremtése jövőbeli terveink megvalósításához.
B.) Vegyes életbiztosítás: A vegyes életbiztosítás egy azonos tartamra szóló (de nem szükségszerűen azonos biztosítási összegre kötött) kockázati és elérési biztosítás kombinációja. A biztosított tartam alatti halála vagy a tartam végének életben történő elérésekor egyaránt fennáll a biztosító teljesítési kötelezettsége. A biztosító tehát minden esetben szolgáltat, hiszen a két esemény közül az egyik (tartamon belüli halál vagy a lejárat elérése) mindenképpen bekövetkezik.
C.) Kötött időpontban lejáró (ún. terme fix) életbiztosítás: A szerződő díjfizetése ellenében a biztosító vállalja, hogy a biztosítási tartam végén, függetlenül attól, hogy a biztosított életben van-e, a biztosítási összeget kifizeti. A biztosítás díjfizetési periódusa a tartam végéig, de legfeljebb a biztosított haláláig tart, a biztosító a tartamon belül bekövetkező halál esetén átvállalja a díjfizetést.
A kötött időpontú életbiztosítással az előre látható események finanszírozásához szükséges tőke felhalmozásáról gondoskodhatunk, például a gyermek taníttatási költségeinek fedezetéről.
3.) Befektetéshez kötött (unit linked) életbiztosítások: A befektetéshez kötött életbiztosítások a vegyes életbiztosítás (kifizetés halálesetkor, vagy tartam végén) és a befektetési alapok által kínálta lehetőségek kombinációja.
A konstrukció lényege, hogy a befizetett díjakat a biztosító által felkínált és a szerződő által kiválasztott alacsony, közepes, vagy magas kockázatú befektetési alapokba fektetik.
A befektetési döntéseket a szerződő hozza meg, így az ezzel járó pénzügyi kockázatot is neki kell vállalnia.
Lényeges, hogy a befektetés és a biztosítás költségeit a biztosítási feltételek kondíciós listái tartalmazzák és ezekről a szerződő biztosítás megkötésekor tájékozódhat.
Ez a fajta biztosítás azoknak ajánlható, akiknek fontosak az alábbi szempontok:
- A célok megvalósításához szükséges tőke részletekben is összegyűjthető.
- Lehetőség van rendkívüli megtakarítások elhelyezésére.
- Időközben kivehető a tőke és a hozamok egy része.
- A nyugdíjbiztosítási záradékkal megkötött szerződések után adókedvezmény vehető igénybe.
- A szerződő hozamigénye és kockázattűrő képessége szerint irányíthatja megtakarított pénze befektetését és lehetősége van a pénzpiaci mozgásokban rejlő lehetőségek kiaknázására.
4.) Nyugdíjbiztosítás: Hagyományos, vagy befektetéshez kötött életbiztosítás is lehet.
Legfőbb jellemzői:
- Egyesíti a nyugdíjcélú megtakarítás és az életbiztosítás előnyeit. Az Szja TV-ben meghatározott adó-visszatérítés igényelhető.
- A szerződő az a személy, aki a biztosítást megköti és a biztosítási díjakat fizeti, eltérhet a biztosítottól, vagy más számára is köthet nyugdíjbiztosítást, adó-visszatérítést is igénybevéve. Biztosított olyan természetes személy lehet, aki legalább 5 év múlva tölti be a nyugdíjkorhatárt, jelenleg nem jogosult nyugdíjellátásra, nem indította meg az eljárást és nem állapítottak meg nála legalább 40 %-ot elérő egészségkárosodást.
- Mikor szolgáltat?
- öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor,
- saját jogú nyugdíjellátási szolgáltatás esetén, ha ez az öregségi nyugdíjkorhatár előtt következik be,
- egészségkárosodásra szóló szolgáltatás, ha az egészségkárosodás 40-100 % között van,
- haláleseti szolgáltatás a biztosított halála esetén.
- A biztosító szerződéssel kapcsolatos tevékenységeinek fedezésére különböző költségeket számol fel. Ezeket a befizetet díjakból, befektetett megtakarításokból vonja le. A költségeket jellemzően kondíciós lista, vagy függelék tartalmazza.
- Az alapbiztosításra befizetett díjak 20 %-át a biztosítás magán személy szerződője az összevont adóalapja után megfizetett szja-ból visszaigényelheti. Ez max. 130 000 Ft lehet. Az összeget a NAV a nyugdíjbiztosításra utalja át. A szerződés lejárat előtti megszüntetése estén a szerződésen korábban jóváírt adó-visszatérítéseket büntetőkamatokkal vissza kell utalni a NAV számára.
5.) Temetési biztosítások: Olyan rendszeres, vagy egyszeri díjas életbiztosítások, melyek lejárati összegük nagyságát tekintve fedezik a temetési költségeket.
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!
II.) Egészségbiztosítás:
Az egészségbiztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződés típusától függően a szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások egészséges személy általi igénybevételkor felmerülő költségek megtérítésére is.
Szolgáltatási formák lehetnek:
1.) Kórházi napi térítéses biztosítás, ha a biztosítottat kórházban fekvőbetegként ápolják.
2.) Műtéti térítéses biztosítás és ennek kiegészítő biztosítása: az amputáció, csonkolás vagy érzék elvesztésének biztosítása. A térítés mértéke a biztosítási szerződésben szereplő összegtől és a műtét orvosi besorolásától függ.
3.) Gyógyulási támogatási biztosítás további anyagi támaszt jelent kórházi ápolás, műtét esetén.
4.) Kiemelt kockázatú betegségekre vonatkozó biztosítás daganatos megbetegedés, szívinfarktus, agyi érkatasztrófa, krónikus veseelégtelenség, AIDS, szívkoszorúér-műtét (by-pass) diagnosztizálása, illetve műtéte, valamint a fenti okokból bekövetkező halál esetén nyújt támogatást.
5.) Végleges, 100%-os munkaképesség-csökkenésre vonatkozó biztosítás egyszeri, a biztosítási szerződésben szereplő összeg kifizetése.
6.) Keresőképtelenség napi térítéses biztosítása a keresőképtelen állomány meghatározott napjától.
7.) Emelt szintű kórházi szolgáltatás (külön szoba, telefon, televízió, à la carte étkezés).
8.) Egészségügyi szűrővizsgálatok.
A biztosító szolgáltatása felhasználható belföldi vagy külföldi gyógykezelésre, a megváltozott munkalehetőségekből adódó jövedelem kiesés finanszírozására, a családról való gondoskodásra, az orvosi költségek, a betegápolás finanszírozására.
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!
III.) Balesetbiztosítás:
A balesetbiztosítási szerződés alapján különösen a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, balesetből eredő rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg, vagy járadék fizetésére, vagy a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
A baleset egy olyan - a biztosított akaratától függetlenül, hirtelen fellépő, váratlan, előre nem látható, véletlenszerű - külső ok, amelynek következtében a biztosított életét veszti, vagy testi épségében, egészségében károsodik.
Biztosítható kockázatok lehetnek:
- baleseti halál
- balesetből eredő maradandó egészségkárosodás
- kullancs okozta bénulás
- égési sérülés
- csonttörés
- baleseti eredetű kórházi napi térítés
- baleseti műtéti térítés
- személyi felelősségbiztosítás
- tanulási támogatás
- közlekedési baleseti halál
- közlekedési baleseti rokkantság
A felsorolás nem teljes körű.
A biztosító szolgáltatása felhasználható a kedvezményezett választásától függően új életforma kialakítására, hitel visszafizetésére, a megváltozott munkalehetőségekből adódó jövedelem kiesés finanszírozására, a családról való gondoskodásra, az orvosi költségek, a betegápolás finanszírozására.
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!