Felelősségbiztosításokról röviden, közérthetően Vissza >>
Biztosítási esemény:
A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint a szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító a szerződésben meghatározottak szerint mentesíti.
Területi hatály:
Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károk → Területi hatály kiterjesztésére van lehetőség.
Időbeli hatály:
A biztosítási védelem a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.→ Utófedezetre van lehetőség.
A biztosító megtérítési igénye - regressz:
A Ptk. értelmében a biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti, de követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését.
I. Mi a különbség a vagyon és a felelősségbiztosítás között?
Vagyonbiztosítás:
- a biztosított saját vagyontárgyai károsodnak,
- a károsult maga a biztosított,
- a biztosítási összege a biztosított vagyontárgy értékéhez igazodik (újérték, káridőponti érték, túlbiztosítás, alulbiztosítás)
- a biztosító mentesülhet, de ha fizet, akkor a kárért felelős személlyel szemben megtérítési jog illeti meg
Felelősségbiztosítás:
- a biztosító biztosított által okozott kárt téríti (a károsult nem a biztosított)
- a károsult nem áll közvetlen jogviszonyban a biztosítóval
- a biztosítási összeg a biztosítási szerződésben szereplő kártérítési limit
- a biztosítót még a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti, csak visszakövetelési jog illeti meg
A polgárjogi felelősség és felelősségbiztosítás kapcsolata.
Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. (Ptk. 559.§)
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!
II. A biztosító kettős szolgáltatást nyújt a biztosítottnak:
- megtéríti a más által támasztott megalapozott kártérítési igényeket,
- elhárítja a más által támasztott megalapozatlan kártérítési igényeket
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!
IIII. A felelősségbiztosítás egy 3 pólusú jogviszony.
A biztosító jogviszonyban a biztosítottal van a felelősségbiztosítási szerződésen keresztül, de jogi kapcsolatba kerül a károsulttal is, mivel kártérítési kötelezettsége vele szemben van.
A biztosítottnak, aki egyben a károkozó is, kártérítési kötelezettsége van a károsulttal szemben, de ezt a kötelezettséget (vagy egy részét) - a szerződés keretei között - átvállalja a biztosító.
A károsult kárigényét a károkozó ellen jogosult érvényesíteni, a biztosító ellen nem fordulhat.
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!
IV. A biztosító visszakövetelési joga
A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított (károkozó) szándékos vagy súlyos gondatlan magatartása sem mentesíti, azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, a biztosítási feltételekben megnevezett esetekben.
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!
V. Felelősségbiztosítás területei:
- polgári jogi felelősség
- munkajogi felelősség
- államigazgatási-szabálysértési felelősség
- büntetőjogi felelősség
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!
VI. Polgári jogi felelősség
A polgári jogi felelősség a károkozó kötelezettsége arra, hogy a számára felróhatóan másnak okozott kárt megtérítse.
A.) Következménye: kártérítési kötelezettség
B.) Elvei:
- teljes kártérítés elve
- káron szerzés tilalma („meggazdagodással” nem járhat)
- a károsult magatartásának értékelése a kárenyhítés és kármegelőzés körében (eleget tett-e ennek?)
C.) Feltételei:
Ahhoz, hogy egy kártérítési igény megalapozott legyen, különböző feltételeknek kell együttesen teljesülniük:
1. Kár:
a.) Vagyoni kár az, amikor pénzben meghatározható nagyságú kár keletkezik
• felmerült (tényleges) kár - az az érték, amellyel a károsult vagyona valamely dolog sérülése, elpusztulása, megrongálódása folytán csökkent. Ide tartozik az az értékcsökkenés is, amely a megrongált dolog kijavítása ellenére is fennmarad. (Pl. egy eredetileg sértetlen gépjármű, javítás után már értékcsökkent lesz.)
• indokolt költségek - azon költségek, melyek a károsultat ért hátrány csökkentéséhez, vagy kiküszöböléséhez szükségesek (kárelhárítás, kárenyhítés, igényérvényesítés költségei)
- dologi kár esetén: a kár helyreállításával összefüggő szállítási, tervezési, javítási, előkészítő munkák költsége, amennyiben azt a károsult végzi, vagy végezteti.
- élet, testi épség, egészség sérelme esetén: ápolási költség, élelmezésfeljavítás költsége, többletfűtés, átképzési költség, gyógyítási-kezelési, mosatási költség, végtag sérülése esetén helyváltoztatást segítő eszközök beszerzési költsége, hozzátartozók költségei (Pl. látogatás, utazás, temetés, gyászruha stb.)
• elmaradt vagyoni előny - az az érték, amellyel a károsult vagyona nyilvánvalóan gyarapodott volna, ha a károsító magatartás be nem következik.
b.) Nem vagyoni kár az, amikor a kár csak jelképesen fejezhető ki pénzben. A károsult személyhez fűződő jogainak megsértése esetén jár, elsősorban személysérüléses károkhoz kötődik. (Pl. kar elvesztése, vakság okozása, szülők elvesztése stb.)
2. Jogellenes magatartás
Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha
- a kárt önvédelemből okozták - „jogos védelem” (Pl. valaki leüt egy rátámadó garázdát),
- a kárt szükséghelyzetben okozták, vagyis a károkozással nagyobb kárt akadályoztak meg (Pl. egy égő épület oltása közben a tűzoltók letapossák a szomszéd kertjét. Ilyenkor a károsult nem kártérítést, hanem kártalanítást kap, de nem a károkozótól, hanem a károkozó felelősségbiztosítójától.)
- a kárt a károsult beleegyezésével okozták (Pl. beteg beleegyezése az orvosi beavatkozásba, sportoló beleegyezése a sportág gyakorlásával együtt járó károsításba).
3. Okozati összefüggés
A károkozó magatartása és a kár bekövetkezése között okozati összefüggésnek kell fennállnia. Ez az okozati kapcsolat nem lehet túl távoli, csak olyan, amit az adott helyzetben előre lehet látni. (Pl. egy könyvelő elcsúszik a jeges járdán és eltöri a lábát. Két hónapig nem tud dolgozni. Ez idő alatt egy ügyfele más könyvelőhöz fordul. Mivel az ügyfél az új könyvelővel elégedett, nála is marad. Itt a kéthónapos jövedelem kiesés megalapozott kártérítési igény. Az ügyfél elvesztése miatti kárigény azonban ezen felül megalapozatlan, mert a jeges járdán való elcsúszás és az ügyfél elvesztése között nagyon távoli az okozati összefüggés.)
4. Felróhatóság
A kártérítési felelősség alóli mentesülés szempontjából különbséget tehetünk az általános (vétkességi) és az objektív (vétkesség nélküli) felelősség között:
a.) Általános felelősség (vétkességi felelősség) esetén: mentesül a károkozó a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagyis nem „vétkes”.
Lényeges: csak annál a személynél állapítható meg a vétkesség, aki belátási képességgel rendelkezik, vagyis előre látja magatartásának következményeit és azt, hogy ezt a társadalom általában hogyan ítéli meg (vétőképesség)! általában ez 10-12 év.
b.) Objektív (vétkesség nélküli) felelősség esetén: a károkozó nem mentesül a kártérítési felelősség alól annak a bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható!
- Veszélyes üzemi felelősség: akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, mely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
- Termékfelelősség: a termékgyártó szintén nem mentesül a hibás termék által okozott kár megtérítése alól annak bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
D.) Bizonyítási teher
A károsultnak kell bizonyítania:
- a kárt és annak mértékét
- az okozati összefüggést
A károkozónak kell bizonyítani:
- hogy magatartása nem volt jogellenes vagy
- nem volt vétkes, vagyis úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható
E.) Többek általi károkozás
1.) Közös károkozás: a kárt a közreműködők közös ténykedéssel okozzák, bármelyik károkozó közrehatása nélkül a kár nem következett volna be → egyetemleges felelősség.
(Mindegyik károkozó az egész kártérítéssel tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a többi kötelezettsége megszűnik.)
2.) A közreműködők egymástól függetlenül, de mégis egymással okozati kapcsolatban álló magatartással okoznak kárt → a károkozók önállóan felelnek.
(Pl. a közlekedési baleset sérültjén végrehajtott orvosi beavatkozás során elkövetett „műhiba” következtében a károsult állapota még rosszabbá vált.)
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!
VII. A felelősségbiztosítás főbb kockázati csoportjai
1. általános felelősségbiztosítás
Mire vonatkozik, mi a biztosítási esemény?
A biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek okozott, illetve a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak szerződésen kívül okozott személyi sérüléses vagyoni és nem vagyoni károk, illetve dologi károkozás kapcsán felmerülő vagyoni károk és elmaradt vagyoni előny miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint a szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító a szerződésben meghatározottak szerint mentesíti.
Szerződésen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha
- a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban, vagy aki nem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak.
- a biztosított, a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenység folytatójaként ezen vállalkozás épületeinek,
- ideértve az épület berendezési és épületgépészeti tárgyakat - helyiségeinek, építményeinek, reklámberendezéseinek fenntartója és üzemben tartója minőségben okoz kárt.
Nem minősülnek szerződésen kívüli kárnak az épület, építmény tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak okozott kárai.
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!
2. Munkáltatói felelősségbiztosítás
Mire vonatkozik, mi a biztosítási esemény?
A biztosított munkavállalóját ért, munkabaleset miatt a biztosítottat (munkaadót) terhelő kártérítési kötelezettség.
Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás - egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Az erre vonatkozó felelősség munkajogi felelősség, vétkesség nélküli felelősség (Munka Törvénykönyve).
A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel.
Mentesül, ha bizonyítja, hogy
- a kárt működési körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy
- kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
Kármegosztás - 2 együttes feltétel:
- a munkavállaló maga is okozója a saját kárának, de nem kizárólagosan, csak részben és
- ebben vétkesség terheli.
üzemi-, de nem munkabaleset: a munkavállalót a munkába menet vagy onnan lakására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató által üzemben tartott járművel történt.
Munka-, de nem üzemi baleset:
- a sérült ittassága miatti
- munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka,
- engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során bekövetkezett baleset.
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!
3. Szolgáltatói felelősségbiztosítás
Mire vonatkozik, mi a biztosítási esemény?
A biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított (szolgáltató) szerződéses partnereinek okozott dologi károk miatt a biztosítottal (szolgáltatóval) szemben támasztott kártérítési igények.
Ezeknek a károknak a döntő része: szerződésszegéssel (hibás teljesítéssel) okozott kár.
Amennyiben egy szolgáltatás nyújtója hibásan teljesít egy szerződést, a jogosult 2 igényt támaszthat:
a.) szavatossági igényt - függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója a teljesítés érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
A szavatosság keretében a szolgáltatás nyújtója köteles saját költségén a hibás dolgot kijavítani vagy kicserélni, illetve a munkát újból elvégezni → ezt nem fedezi a biztosítás.
b.) szerződésszegéssel okozott egyéb károk („következménykárok”) miatt kártérítési igényt - ha a szolgáltatás nyújtója a teljesítés érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható → ezt fedezi a biztosítás.
A magyar jog szerint az általános (vétkességi) felelősség vonatkozik rá, vagyis a szolgáltatás nyújtója felel a szolgáltatás hibás teljesítése következtében okozott károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!
4. Termékfelelősség biztosítás
Mire vonatkozik, mi a biztosítási esemény?
A biztosított által gyártott hibás termék által okozott személysérüléses károk és dologi károk miatt a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igények.
Kár:
- valakinek a személysérülése folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár
- hibás termék által más dologban okozott 10 000 Ft-nál nagyobb összegű kár, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya és a károsult is erre használta.
Ha a sérült dolog közhasználat tárgya, akkor a gyártó az általános szabályok szerint felel.
Külön feltétellel fedezetbe vonható kockázatok:
- azokat a károkat, amelyek a hibás terméknek más termékkel harmadik személy (felhasználó) által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása folytán magában az új termékben keletkeznek vagy a felhasználónak egyéb kárt okoznak,
- a termék harmadik személy (felhasználó) által történő tovább feldolgozása folytán az új termékben és a felhasználónál keletkező egyéb károkat,
- azokat a károkat, melyek abból erednek, hogy a biztosított által gyártott - termék gyártására szolgáló - munkagép, a gép hibája miatt hibás terméket állít elő vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet és ez a hibás terméket előállító felhasználónak kárt okoz.
Az ide vonatkozó termékfelelősségről szóló törvény (1993: X. tv.) - objektív (vétkesség nélküli) felelősség. A termék gyártója felel a termék hibája által okozott kárért. (10 évig terheli ez a szigorú felelősség a gyártót, utána az általános szabályok szerint felel.)
Kimentési lehetőségek: bizonyítania kell, hogy a terméket nem hozta forgalomba, a hiba oka később keletkezett,jogszabály vagy hatósági előírás okozta a hibát.
Termék: minden ingó dolog, kivéve a mezőgazdaság feldolgozatlan termékei és a villamos energia.
Gyártó: vég-, illetve résztermék, alapanyag gyártója, illetve, aki a terméken elhelyezett nevével magát gyártóként tünteti fel. Importált termék esetén az importáló. Ha a gyártó nem állapítható meg, a forgalmazót kell gyártónak tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót meg nem nevezi - erre 30 napja van.
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!
5. Környezetszennyezési felelősségbiztosítás
Mire vonatkozik, mi a biztosítási esemény?
Környezetet veszélyeztető tevékenységgel okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettség, ha akár bekövetkezése
- előre láthatatlan volt
- hirtelen és váratlan volt
- a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre volt visszavezethető.
Aki a környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységet (környezetveszélyeztető tevékenység) folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.
A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kár
- elháríthatatlan volt és
- a tevékenységén kívül esik.
Az erre vonatkozó környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény (1995. évi LIII. tv. 103. §.) - veszélyes üzemi felelősség - objektív (vétkesség nélküli) felelősség.
A tájékoztatás nem teljes körű, további információkért keresse irodánkat!