Start-R Biztosítási Alkusz Kft.

Startoljon a biztonságra!

Start-R Biztosítási Alkusz Kft.

"A holnapoknak minden kulcsa két kezedben van."
(Adamis Anna)
Ajánlatkérés

Tudta-e?

Mire fizet és mikor nem fizet a kötelező biztosítás? Kérdések és válaszok.

Baleset esetén legtöbbször csak az autó javíttatására gondolunk, pedig nem ez lehet az egyetlen tétel, amit a kötelező biztosítás terhére térít meg a biztosító. Milyen kártérítések lehetnek még, mit fizet és mit nem fizet a kötelező biztosítás? Forrás: karrendezes.eu

Azt mindenki tudja, hogy a károkozó kötelező biztosítása terhére a biztosító megtéríti a gépjármű javításának a költségét  Azt már kevesebben sorolnák fel magabiztosan, hogy a gépjárműkár térítésén kívül még mi mindenre nyújt fedezetet a kötelező biztosítás.

Mit mond a kgfb törvény (2009. évi LXII. Törvény)?

A biztosítási kötelezettség a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától egészen a gépjármű forgalomból történő kivonásáig tart.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvény nem részletezi, hogy a kgfb-nek milyen károkra kell fedezetet nyújtania. A törvény átfogó jelleggel azt írja elő, hogy a biztosítás mindazon megalapozott kártérítési igények kielégítésére kiterjed, melyeket a biztosított személlyel szemben, a jármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. A törvény továbbá azt is előírja, hogy a biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének a vizsgálatára is.

A biztosítónak tehát törvényi felhatalmazása van arra, hogy a balesetben viselt felelősség alapján döntsön a kártérítésről. Fontos, hogy a felelősség kérdése nem azt határozza meg, hogy mekkora a fizetendő kártérítés, hanem azt, hogy melyik félnek kell a károkat viselnie. Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a baleset bekövetkeztéért mindkét jármű vezetője felelősség tehető, akkor kármegosztást is gyakran alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy mindkét fél számára csak a kár egy részét térítik meg a biztosítók. Ha valaki például 40 százalékban felelőssé tehető az ütközésért, mert maga is figyelmetlen volt, akkor a neki járó kártérítésnek csak a 60 százalékát fogja megkapni.

Egy biztosítási esemény vonatkozásában, a károsultak számától függetlenül, a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni. Ilyenek lehetnek a járműben és az abban elhelyezett vagyontárgyak. A személyi sérülés miatti károk esetén pedig káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni.

Az említett összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

Milyen károkra nem nyújt kártérítést a biztosító?

A kötelező biztosításról szóló törvény értelmezése szerint minden kárt megtérít a biztosító, melyet a károsult megfelelően igazolni tud. Kevesen tudják, hogy a kötelező biztosítás nem csak a vétlen autóra és utasaira terjed ki, hanem a kárt okozó jármű vétlen utasaira és holmijára is. Csak a kárt okozó járműben esett gépjárműkárt és a vétkes autóvezető kárát nem téríti meg a biztosító, de az autó vétlen utasainak káraira már fedezetet nyújt a kgfb.

A törvény ugyanakkor tartalmaz néhány olyan kizárást, melyekre semmiképpen nem vonatkozik a kártérítés. Nézzük ezek közül a legfontosabbakat!

A károkozó járműben elhelyezett tárgyak, kivéve a járműben utazók személyi tárgyai.

A kárt okozó jármű utasainak a személyes poggyászára, személyes használatú tárgyaira tehát kiterjed a biztosítás. Ha ütközés közben összetörik valakinek a szemüvege, megsérül a mobiltelefonja, vagy ruházata, arra akkor is jár a kártérítés, ha a károkozó járművében történt a sérülés. Ha viszont a kárt okozó autó utasa a személyi használatú tárgyakon kívül például szállít egy tévét vagy egyéb munkaeszközt és az megy tönkre, arra már nem terjed ki a biztosítás. Hasonlóképpen nem jár kártérítés azokra a károkra, amelyek a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni kárigényéből származnak.

A kárt okozó járműben keletkezett károk.

Ezzel a szabállyal valószínűleg mindenki tisztában van. Jó tudni, hogy törvény rögzíti: a kárt okozó jármű kárait nem téríti meg a kötelező biztosítás. A károkozó járművében keletkezett károk megtérítésére a casco biztosítás szolgálhat. Ez az üzemben tartó saját hibájából bekövetkező károk megtérítésére is kiterjed az adott szerződési feltételeknek megfelelően.

Munkagép okozza a károk.

Mi történik akkor, ha autónk egy útépítés vagy építkezés közelében parkol, s a munkaterületen dolgozó gépek egyike összetöri az autónkat? Többnyire erre sem fizet a kötelező biztosítás, de feltétlenül két csoportba kell sorolnunk az ilyen baleseteket:

  • ha a munkagép közúti forgalomban járműként közlekedett
  • ha a gép nem volt közúti forgalomban (munkavégzés közben történt a káresemény)

A fentiek megértése érdekében egy konkrét példával illusztrálnánk a különbséget.
Amennyiben egy tolólappal felszerelt hótoló felhúzott tolólappal közlekedve okozza a kárt, az gépjárműként okozott kárnak minősül, tehát a kötelező felelősségbiztosítás fizeti az okozott kárt.
Ha azonban ugyanez a jármű leengedett tolólappal, munkát végezve tolja a havat, azaz munkagépként okozza a kárt, abban az esetben a kártérítés nem térül a kötelező felelősségbiztosítás terhére. Ebben az esetben kizárólag az üzemeltető vagyonbiztosításának felelősségbiztosítási részeleme terhére lehet kifizettetni az elszenvedett kárt, vagy a károsult saját CASCO biztosítása terhére.

Álló jármű rakodása közben keletkezett károk.

Teherjárművek esetén gyakoriak a rakodás közben történt káresemények, ezért különösen érdemes ügyelni erre a kivételre. Ha például rakodás közben megsérül a teherautó melyre épp rakodnak, vagy a nem megfelelően rögzített rakomány ledől a platóról és megrongálja a mellette álló autót, akkor ezért a kárért nem a kötelező biztosítás fizet. A kár okozója ugyanakkor felelős az okozott kárért, csak azt nem a kgfb biztosító fogja megtéríteni, hanem neki, saját magának kell helytállnia az okozott sérülésért, vagy munkavégzés közbeni károkozásra is kiterjedő felelősségbiztosításának.

További esetekben (nem részletezve) nem téríti meg a kárt a kgfb, ha a károkozás.

  • autóversenyzés vagy edzés közben keletkeztek,
  • a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkeztek,
  • a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkeztek,
  • környezetszennyezéssel a jármű balesete nélkül keletkeztek,
  • folyamatos állagromlással keletkezett,
  • háború, háborús cselekmény vagy terrorcselekmény közben keletkezett,
  • sugárzó, toxikus anyagok hatására keletkezett, vagy
  • folyamatos állagromlással keletkezett (például nem lehet a kgfb alapján kártérítést kérni akkor, ha valakinek a háza megrongálódik a nagy forgalomból eredő rezgések miatt.)

Milyen károkra, költségekre jár a kártérítés?

A fenti kizárások kivételével tehát minden olyan kárra kártérítést nyújthat a kötelező felelősségbiztosítás, melyet a károsult megalapozottan bizonyítani tud. Ezek lehetnek:

Gépjárműkár

A kgfb megtéríti a vétlen károsult autóban keletkezett gépjárműkárokat, a károkozóét azonban, mint láttuk, nem téríti meg.

Értékcsökkenés

Az autók újkori állapotától bizonyos ideig és a megtett kilométerektől függően értékcsökkenés is jár a vétlen balesetet szenvedett autósnak. A biztosítók bizony sok esetben ezt sem ajánlják fel automatikusan a károsult autótulajdonosnak. Az értékcsökkenést is összegszerűen meghatározva érdemes igényelnie a károsultnak.

Mentési, szállítási költségek.

Elsősorban külföldön lehet jelentős tétel egy baleset mentési költsége. Ide tartozik a sérült autó egyszeri és indokolt elszállításának díja, szükséges speciális mentőegységek díja (jármű műszaki mentése, sérültek helikopteres mentése, hegyimentők stb.), vagy akár a baleset helyszínének helyreállítási költsége is (pl. kifolyt üzemanyag miatti kármentesítés, szalagkorlát javítása, vagy roncsok eltakarítása).

A gépjárműben szállított tárgyakban keletkezett károk.

A vétlen gépjárműben minden tárgyra kiterjed a védelem, tehát az utasok személyes használati tárgyaira és a jármű által szállított egyéb rakományra is. A vétkes gépjárműben azonban csak a vétlen utasok személyi használatú tárgyaira terjed ki a kártérítési felelősség, másra nem.

A járműben szállított tárgyakkal kapcsolatban említsük meg azt a KRESZ szabályt is, hogy hogyan szabad személyautóban bármit is szállítani! Személygépkocsival (ahol a terhelhetőséget csak az utasok számával határozzák meg), például személyenként 10 kg csomagot lehet szállítani. Ha a megengedettnél kevesebben ülnek az autóban, akkor üres ülésenként 68 kg csomag szállítása lehetséges.

Személyi sérülés esetén okozott károk.

A személyi sérüléses balesetek kártérítése bonyolult téma, mert több, nagyon különböző kérdést érint. A sérült, vagy akár csak lelki traumát átélt utasnak a hatályos törvények értelmében járhat sérelemdíj az átélt megrázkódtatás ellensúlyozására. Járhat neki a szükséges gyógykezelés összes költségének a megtérítése: az orvosi számlák, a gyógyszerek költsége, a gyógykezelésekre utazás díjának megtérítése, a szükséges ápolási költségek, ápolók díja stb. Ide tartozhatnak olyan költségek, melyek hozzátartozóknál jelentkeznek. Ha például valaki nem tud egyedül közlekedni, s a hozzátartozójának indokolt szállásköltsége jelentkezik a gyógykezelés időtartamára, az is elfogadtatható a biztosítóval.

Fontos tudni, hogy a személyi sérülések után járó kártérítés kiterjed a károkozó autóban ülő vétlen utasok személyi sérüléseire is! Az ő kárrendezésük tehát ugyanúgy a károkozó kgfb-je alapján történik.

Kieső munkabér térítése.

Személyi sérülés esetén azzal is számolni kell, hogy a balesetet szenvedett beteg hosszabb-rövidebb ideig nem tudja a megszokott életét folytatni. Nem csak a sérülésből való felgyógyulás okoz számára károkat, hanem az is, hogy betegsége idejére nem fog pénzt keresni. Az indokolt, igazolható munkabér-kiesést is megtéríti a károkozó biztosítója.

Elmaradt haszon térítése.

Fontos tudni, hogy ha egy vállalkozót baleset ér, akkor nem csak a kocsijában esett kár, a  személyi sérüléssel kapcsolatos károk és az esetlegesen felmerülő sérelemdíj rendezését, de akár elmaradt haszon megtérítését is igényelheti a biztosítótól.

A vállalkozó biztosított (pl. fuvarozó) számára nemcsak a kieső munkabér lehet a lényeges, hanem az, hogy a vállalkozása nem tud hasznot termelni arra az időre, míg a kenyérkereső autó a javítóműhelyben áll. Ennek fedezetére szolgál az elmaradt haszon után járó kártérítés. Amennyiben igazolni tudja, hogy a sérült autó használata a vállalkozásnak mekkora rendszeres bevételt termelt (szállítólevelekkel, számlákkal stb.), akkor a kieső időre kérheti ennek az összegnek a megtérítését.

Jármű pótlásával kapcsolatos költségek megtérítése.

Az autó kiesésével főleg vállalkozók számára nem csak az jelenti a kárt, hogy az autót meg kell javíttatni, hanem a sérült autó pótlása is. Indokolt lehet, hogy a javítás ideje alatt bérautóval, vagy akár magánszemély szükség esetén más közlekedési eszközzel pótolja az autó használatát. A biztosító akár a taxiszámlákat is befogadhatja, ha a károsult bizonyítani tudja, hogy számára a kocsi használata nélkülözhetetlen és a pótlására a további kár elszenvedése nélkül semmilyen más módja nincsen. A bérkocsi / cserekocsi igénybevételét a biztosítóval előzetesen egyeztetni kell, különben elutasíthatja ezt a kártérítési igényt. A kártérítési összeget a sérült gépjármű optimális javítási idejéhez mérten fizeti a biztosító.

Mi történik az alábbi esetekben?

Mi történik, ha ismeretlen a károkozó?

A legkellemetlenebb eset az, amikor ismeretlen autós okozza a kárt. Tipikusan ilyenek a parkolói balesetek. Ha a károkozó biztosra veheti, hogy nem látták, nem készült fénykép az eseményről (felvehette a koccanást egy biztonsági kamera is), akkor sajnos a legritkább esetben hagyja ott valaki az adatait a kárrendezéshez.

Ismeretlen gépjármű okozza a kárt akkor is, ha a baleset nem a parkolóban történik, de a károkozó elhajt a helyszínről. Például nagy sebességgel érkezik, szabálytalanul megelőz egy autót, leszorítja az útról, majd elhajt. Az útról leszorított autó a padkán megcsúszik, nekiütközik egy fának, vagy árokba hajt s jelentős anyagi kárt szenved.

Ha ismeretlen a károkozó, akkor a kártérítést egyes esetekben a Kártalanítási Számla terhére fogják a baleset elszenvedőjének kifizetni. A Kártalanítási Számla egy olyan a MABISZ által kezelt központi pénzalap, melyet a biztosítóknak kellett létrehozniuk  éppen az ilyen esetek finanszírozására. A károsultnak, ha nem ismeri a károkozó adatait, akkor a Kártalanítási Számla kezelőjéhez kell fordulnia a kártérítésért. Valójában a rendesen fizető ügyfelek díjából fedezik a Kártalanítási Számla terhére kifizetett károkat.

A Kártalanítási Számla terhére nem minden estben kaphat az autós kártérítést, ha ismeretlen a károkozó.
Két esetben fizet a biztosító ebben az esetben: ha a baleset a kgfb törvény definíciója szerint súlyos személyi sérüléssel, vagy halállal végződik, csakis akkor fizeti ki a Kártalanítási Számla a károsult autóban és egyéb vagyontárgyakban keletkezett károkat is. A kgfb törvény szerint súlyos személyi sérülésről akkor beszélünk, ha a baleset legalább 25%-os egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okoz, vagy a balesetből eredő, súlyos egészségromlást okozó sérülés utáni gyógyulás legalább hat hónapig tart.

Ha ismert a károkozó, de nem tudjuk, hol van a biztosítása.

Belföldi közlekedési baleset esetén.

Egyáltalán nem ritka eset, hogy valaki látja a balesetet, azonosítja az autót, vagy ismeri is a sofőrt, de egyes adatok hiányoznak. Van egy rendszám a kezünkben, le tudjuk írni az autót, de nem ismerjük a tulajdonosát, azt meg végképp nem tudjuk, hogy hol lehet a biztosítása. Ilyen esetben már nem a Kártalanítási Számla fog fizetni, hiszen ismert az elkövető, csak meg kell találni az adatait. Ilyenkor a rendőrségen kell bejelentést tenni. A rendőrségi bizonyítási eljárást követően az elkövető adatainak birtokában fordulhatunk a károkozó kötelező biztosítójához.

Amennyiben ismerjük a károkozó adatait, de nem tudjuk hol van a kötelező biztosítása (hova kell fordulni a kárunkkal), akkor a MABISZ lekérdező adatlapja segítségével megtudhatja a károsult, hogy kárbejelentés céljából kihez forduljon. Az adatlapon ‘*’ jelölt (kötelezően kitöltendő adatok hiányában) azaz a károkozó adatainak ismerete nélkül a személyi adatok védelme miatt MABISZ nem fogja kiadni az adatokat.

Mi a teendő, ha külföldön közlekedési balesetet szenvedünk?

Abban az esetben, ha ilyen sajnálatos esemény történik velünk az ország határain kívül, az első és legfontosabb, hogy meggyőződjünk a saját magunk és utastársainak, valamint a balesetben érintett más személyek testi épségéről, egészségéről. Ez az első és legfontosabb lépés. Szükség szerint igyekezzünk segítséget nyújtani, de arról mindenképpen gondoskodjunk, hogy személyi sérülés esetén mentőt hívjunk – még akkor is, ha a baleset egyetlen sérültje a kár okozója.

Ha meggyőződtünk arról, hogy a sérültek megfelelő ellátást kaptak, és mi magunk járóképesek vagyunk, akkor a következő lépés a balesetben részes másik fél vagy felek járművének (járműveinek) pontos azonosítása (rendszám, típus stb.) felírása, valamint a balesetben részes másik jármű (járművek) vezetője, utasai adatainak összegyűjtése, rögzítése. Nyelvi lehetőségeinkhez mérten próbáljuk megszerezni az esetleges tanúk nevét és telefonszámát, e-mail címét is, mert az ő nyilatkozataik sokat segíthetnek a baleseti mechanizmus és felelősség későbbi tisztázásában.

Mindig ragaszkodjunk ahhoz, hogy rendőr kijöjjön a helyszínre, de soha ne írjunk alá olyan jegyzőkönyvet, helyszíni nyilatkozatot stb., amit nem értünk jól. Ha vallomást akarnak kérni tőlünk, akkor kérjük tolmács alkalmazását vagy konzuli segítséget. Fontos továbbá, hogy próbáljunk meg mindenről rengeteg fényképet csinálni: a saját járművünk sérüléseiről, a többi érintett jármű sérüléseiről, a helyszínről, (esetleg a balesetben részes többi félről és utastársaikról). A legjobb az, ha a fényképek olyan állapotban rögzítik a járműveket, ahogyan azok nyugalmi helyzetbe kerültek a balesetet követően. Ha gépjárművel szenvedünk közlekedési balesetet, akkor érdemes olyan fényképet is készíteni, melyen a közelben lévő közlekedési figyelmeztető táblák és útkereszteződések is látszanak. Ezek a fényképek rendkívül értékes információkkal szolgálhatnak később, ha például egy műszaki szakértő készít véleményt a balesettel kapcsolatban.

Az anyagi kárt és az esetleges személyi sérüléseket jelentsük minél előbb (lényegében azonnal, még lehetőség szerint a helyszínről) utasbiztosítónknak, ugyanis a késedelmes bejelentés okot adhat a biztosítási szolgáltatás megtagadására. Személygépjárművek közötti közlekedési baleset esetén az ún. Zöldkártya-egyezményt aláíró országok között egységes rend van a kárügyintézésre, az egyezményen kívüli országok esetében pedig viszonosság fennállása alapján határozhatóak meg az ügyintézés szabályai. Ehhez azonban már javasolt, sőt indokolt hozzáértő ügyvéd igénybevétele, mivel a különböző kártérítési jogcímek ismerete és a hozzájuk tartozó, reálisan igényelhető összegek meghatározása külön szaktudást igényel. Ilyen esetekben a kárigény érvényesítése többnyire a külföldi károkozó jármű kötelező biztosítását vezető biztosító felé történik, illetve ha a járművön nem volt biztosítás, akkor az adott ország nemzeti biztosítási alapja terhére.

Az ügyintézés az esetek többségében Magyarországon bonyolítható, hiszen a legtöbb külföldi biztosítónak magyarországi kárrendezési megbízottja van. Fontos azonban, hogy a kárigényt azon ország jogának szabályai szerint kell megítélni, ahol a baleset történt – figyelemmel a károsult lakóhelye, tartózkodási helye szerinti ország kártérítési gyakorlatára is.

Ismert a károkozó, de nincs biztosítása az autóra.

A leggyakrabban előforduló problémás eset, hogy a baleset okozója ismert ugyan, de kiderül, hogy a szabályok ellenére az autóra nem volt érvényes felelősségbiztosítása. Ennek sok oka lehet. Elképzelhető, hogy nem fizette a díjat, a biztosító felmondta és díjnemfizetéssel törölte a kötelezőjét, újat pedig még nem kötött. Lehet, hogy most vásárolta az autót és az átírásra vonatkozó szabályok ellenére nem kötött rá azonnal biztosítást.

Ha ismert a baleset károkozója de nincs az autóra érvényes kötelező biztosítás, akkor a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla terhére kap a károsult kártérítést. A károsult számára a kárrendezés ebben az esetben éppen úgy zajlik, mintha lett volna a másik autósnak érvényes biztosítása. Igazán rosszul ilyenkor a biztosítással nem rendelkező autós jár, ugyanis a biztosító utólag összeghatár korlátozás nélkül vissza fogja követelni tőle a kifizetett kártérítési összegeket a kgfb törvény alapján.

Nem gépjármű okozta a balesetet.

A közlekedés résztvevői nem csak gépjárművek, az utcán biztosítással nem rendelkező, más eszközök is megjelennek. Egy lovas kocsi, vagy kerékpár akár egy gyalogos is nagy károkat tud okozni, számos baleset előidézője lehet. A károsult számára rossz hír, hogy ebben az esetben a saját kötelező biztosítása terhére semmiféle kártérítésre nem számíthat. Ha a károkozónak van olyan vagyonbiztosítása (pl. lakásbiztosítás), melynek felelősségbiztosítási részeleme kiterjed a fenti károkozásra is az nyújthat kártérítést, esetleg közvetlenül, bírósági úton követelheti a károk megtérítését a károkozótól.

Parkoló (álló) autó okozta károk.

Ritkán, de az is elképzelhető, hogy egy parkoló autó okoz kárt más járművekben. Például nekigurul egy másik járműnek, vagy kigyullad és a szomszédos parkoló autók is megsérülnek. A biztosítók szerint erre nincs egyértelmű szabály. Véleményünk szerint azonban a kgfb törvény szerinti megfogalmazás: “A gépjármű üzemeltetése során okozott károk”, kiterjed a parkoló és a motor üzemelése nélküli (elgurulás) eseteire is. Ha a károkozó autóra van is kötelező biztosítás, a biztosító akkor is többségében arra hivatkozik, hogy a károkozás nem közúti forgalomban való részvétel, nem a gépjármű üzemeltetése során történt. Könnyen lehet, hogy a kártérítés ilyen esetben bírói ítélettől, vagy a károsult képviselőjének szakértelmétől is függ.

Visszkereset – amikor a biztosító a károkozóval kifizetteti a kártérítés összegét.

Van néhány olyan eset, amikor a biztosító megtéríti ugyan a károkat a kötelező biztosítások terhére, de a károsultaknak kifizetett összegeket később behajtja (ha kell bírósági úton) a károkozón. Ez főleg olyankor következik be, amikor a károkozó súlyosan megsértette a járművezetésre vonatkozó szabályokat, például jogosítvány nélkül, vagy ittasan vezetett. Nem az a kérdés, hogy ez a cselekedete vezetett-e a balesethez. A biztosító mindenképpen megfizetteti vele a kártérítések összegét, ha a felsorolt szabályszegések bármelyikét elkövetik. A teljes kifizetett kár összegét, maximum 5 millió forintot perelhetnek a járművezetőtől, vagy az üzemben tartótól a felsorolt esetekben. Ez alól kivétel, ha a károkozó nem is rendelkezett a károkozás időpontjában kötelező biztosítással. Ilyen esetben már nem érvényes az 5 milliós korlát: ez esetben összeghatár korlátozás nélkül, plusz 10% költségátalánnyal növelten követeli vissza a kárösszeget a biztosító.

A jármű vezetőjétől követelik a kifizetett kártérítések megfizetését, ha:

  • a járművezető a tulajdonos vagy üzemben tartó engedélye nélkül vezette az autót
  • a járművezető ittas volt, vagy bármilyen más, vezetési képességeire hátrányosan ható szer befolyása alatt állt (gyógyszer vagy drog)
  • a vezetőnek nem volt érvényes jogosítványa

a vezető a kárt segítség elmulasztásával, vagy foglalkozás közben elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.

Az üzemben tartónak kell megtérítenie az összegeket, ha a balesetet a jármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta (ebben az esetben maximum 1,5 millió forintot perelhetnek a tulajdonostól).

A biztosítottnak kell a kártérítésért felelnie, ha kiderül, hogy a kárt szándékosan okozták, vagy ha például a járművezetést olyan embernek adta át, akiről tudta, hogy nincs jogosítványa, vagy alkoholos, gyógyszeres befolyás alatt áll.

2018.02.03.

Vissza