Start-R Biztosítási Alkusz Kft.

Startoljon a biztonságra!

Start-R Biztosítási Alkusz Kft.

"Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását."
(William James)
Ajánlatkérés

Hírek

A vállalatok világszerte a bizonytalanság évére készülnek - Allianz Kockázati Barométer 2017

  • Bár a kockázatnemek listáját továbbra is az üzletmenet megszakadása vezeti, újdonságként a nem fizikai jellegű kárforrásokkal kapcsolatos kockázatok is megjelentek.
  • A vállalatok tartanak az erősödő protekcionizmustól és a piacokat fenyegető más lehetséges sokkhatásoktól.
  • A közvetett támadások, a szabályozási fenyegetettség, valamint a digitalizált termelési környezetben bekövetkező műszaki meghibásodások és emberi mulasztások esetleges következményei miatt a kiberkockázatok mára az amerikai kontinensen és Európában a 2., világviszonylatban pedig a 3. legfontosabb kockázatforrásnak számítanak.
  • Magyarországon először kerültek előtérbe a kiberkockázatok, de 2017 itthon is a bizonytalanság éve lesz.

A vállalatokat egyre jobban aggasztja a kiszámíthatatlan üzleti környezet, amelyet a piacok változékonysága (2. hely) mellett a politikai kockázatok, pl. a protekcionizmus vagy a terrorizmus megjelenése jellemez. A válaszadók egyre jobban tartanak továbbá az új technológiákkal kapcsolatos digitális dilemmáktól és a kiberkockázatoktól (3. hely), valamint a természeti katasztrófáktól (4. hely). Ezeket közvetetten, de a magyar válaszadók véleménye is megerősíti. A legtöbb aggodalmat ugyanakkor világszerte továbbra is az üzletmenet megszakadásából eredő veszteségek (1. hely) okozzák a vállalkozások számára. Ezek a hatodik alkalommal megjelenő éves Allianz Kockázati Barométer fő megállapításai. A felmérés a vállalati kockázatokat egyfelől globális, másfelől regionális, országonkénti, ágazati és vállalatméret szerinti bontásban elemzi.

A magyar vállalatok továbbra is fontosnak tartják a természeti katasztrófák elleni védekezést, de idén először az eddig hátul kullogó jogszabályi változások, a piaci bizonytalanság és makrogazdasági fejlemények kerültek a TOP3 kockázati tényező közé. A rettegett tűz- és robbanásveszély a ranglistán hátrébb szorult, s helyét új belépőként átvették a kiberkockázatok. A kibertámadásokkal nem csak az a gond, hogy egyre gyakoribbak hazánkban is, hanem egyre kifinomultabbá válnak, s a vállalatoknak a mai fokozottan digitalizált és összekapcsolt iparágakban nem szabad alábecsülniük a várható következményeket. A magyar vállalatok kockázati tényezőinek rangsorában a terrorizmussal és politikai kockázatokkal kapcsolatos félelmek továbbra is ugyanolyan szinten maradtak.

A legfontosabb üzlet kockázatok Magyarországon 2017-ben

Magyarország top 10 üzleti kockázata

Hely                                                                                                        2016-ban

1 - Jogszabályi és szabályzati változások

      (gazdasági szankciók, protekcionizmus, stb.                           - 33%  -  6 (12%)

1 - Piaci változások

      (volatilitás, kiélezett verseny, új belépők, fluktuáció, stb.)          -  33%  -  5 (23%)

3 - Makrogazdasági fejlemények

      (megszorítások, defláció, infláció, stb.)                                    -  30%  -  4 (27%)

3 - Természeti katasztrófák

      (vihar, árvíz, földrengés, stb.)                                                  -  30%  -  1 (42%)

5 - Kibertámadások

      (kiberbűnözés, IT visszaélések, adatszivárgások, stb.)             -  20%  -      ÚJ

5 - Tűz, robbanás                                                                        -  20%  -  1 (42%)

7 - Az üzletmenet folytonosságának megszakadása                       -  17%  -  3 (31%)

7 - Emberi mulasztás                                                                   -  17%  -  6 (12%)

9 - Reputációs vagy brand kockázatok                                           -  13%  -      ÚJ

9 – Politikai kockázatok

     (háború, terrorizmus, stb.)                                                        -  13%  -  9 (8%)

A TOP vállalati kockázatok és hátterük

Az üzleti kockázatok listáját immár ötödik éve az üzletmenet megszakadása vezeti: a válaszadók 37 százaléka szerint ez a legfontosabb kockázati tényező, elsősorban azért, mert jelentős jövedelemkiesést okozhat, és mert hátterében több új tényező húzódhat meg, különösen a nem fizikai jellegű kárforrások vagy immateriális kockázatok, pl. kiberbiztonsági események, illetve a politikai indíttatású erőszak, a sztrájkok és a terrortámadások okozta bizonytalanság. E tendencia egyik oka az IoT, a „dolgok internetének” térnyerése, valamint a gépek, vállalatok és azok ellátási láncainak fokozódó összekapcsoltsága, ami egy-egy biztonsági esemény alkalmával pillanatok alatt megsokszorozhatja a károkat. A vállalkozásoknak a változó politikai környezetből fakadó potenciális pénzügyi veszteségekkel is szembe kell nézniük, amelyekkel egyúttal a protekcionizmus és a globalizációellenes hangulat erősödésének aggálya is felmerül.

„A vállalatok világszerte a bizonytalanság évére készülnek” – fejtette ki Chris Fischer Hirs, az Allianz Global Corporate & Specialty vezérigazgatója, majd hozzátette:

„A globális jogi, geopolitikai és piaci környezet kiszámíthatatlan fejleményei nagy aggodalommal töltik el őket. A kockázati listán már bérelt hellyel rendelkező tűzesetek és természeti katasztrófák mellett több olyan új kockázatnem is megjelent, amelyek miatt a jelenlegi ellenőrző és kockázatkezelő eszközöket újra kell gondolnunk.”

A piaci fejlemények és a kiszámíthatatlanság a válaszadók 31 százaléka szerint 2017-ben a második legfontosabb kockázatnem, ezen belül a légi közlekedés/honvédelem, a pénzügyi szolgáltatások, a hajózás, a tengeri szállítás és a közlekedés ágazatában, valamint az afrikai és közel-keleti régióban a kockázati lista élén végzett. Ahhoz, hogy a vállalatok felkészülhessenek a piacokra is kiható hirtelen szabályváltozásokra, 2017-ben még több erőforrást kell fordítaniuk arra, hogy figyelemmel kísérjék a világpolitikai és közéleti fejleményeket. Az Allianz kereskedelmi hitelek biztosítására szakosodott leányvállalata, az Euler Hermes szerint 2014 óta évente átlagosan 600-700 új kereskedelmi korlátozást vezetnek be világszinten.

A technológia és az automatizálás térhódítása ugyanakkor szinte minden ágazatban átalakítja és szétzilálja a vállalatokat. Noha a digitalizáció egy sor új lehetőséget teremt a vállalkozások számára. A vállalati eszközök terén is változásokat hoz, azaz az eredendően tárgyi eszközök mindinkább immateriális eszközökké alakulnak át, ez pedig a válaszadók 30 százaléka szerint újfajta, elsősorban kiberbiztonsági kockázatokat jelent. A kiberfenyegetéseket a vállalkozások globálisan – az előzőtől kicsit lemaradva – a 3. helyre, Amerikában és Európában pedig a 2. helyre sorolták, míg Németországban és az Egyesült Királyságban a legtöbb válaszadó szerint ez a leginkább aggályos kockázatnem. De ugyanez lett az eredmény az IT és a távközlési ágazatban, valamint a kis- és nagykereskedelemben is, ahol a vállalkozások számára világszerte ez a legfontosabb kockázati tényező.

A kiberbiztonsági kockázatok ma már jóval túlmutatnak a hackertámadásokon és a személyes és egyéb adatokat érintő bűncselekményeken, ráadásul ezek a biztonsági események az új adatvédelmi szabályozás miatt még nagyobb terhet rónak a vállalkozásokra. A cégeket Európában sürgeti az idő, hogy felkészüljenek az új, általános adatvédelmi rendelet 2018-as bevezetésére, és noha az új előírásoknak való megfelelés jelentős beruházásokat igényel, a követelményeknek való megfelelés hiánya miatt a vállalkozások a korábbiaknál is súlyosabb büntetésekre számíthatnak.

Az egyre integráltabb és kifinomultabb kibertámadások nemcsak hatalmas közvetlen kockázatot jelentenek a vállalatok számára, hanem közvetetten a kritikus fontosságú infrastruktúrákat, pl. az informatikai rendszereket vagy a víz- és áramszolgáltatást is fenyegetik. Emellett nem feledkezhetünk meg a műszaki hibákról vagy emberi mulasztásokról sem, amelyek szintén hosszú távú és széles körű üzemkiesést okozhatnak. Ugyanis egy digitalizált termelési vagy 4.0-ás ipari környezetben az adatok továbbításában vagy helyes értelmezésében bekövetkező hiba leállíthatja a termelést is. A vállalatoknak ezért az adatokat kiemelt vállalati eszközként kell kezelniük, és fel kell tárniuk a felhasználásukat akadályozó tényezőket. A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a kisebb vállalkozások hajlamosak alábecsülni a kiberbiztonsági kockázatokat: ebben a körben (árbevétel < 250 millió EUR) a válaszadók a kiberkockázatokat csak a lista 66. helyére sorolták. E vállalkozásokra nézve azonban egy-egy súlyos esemény ennél sokkal drámaibb következménnyel járhat.

A természeti katasztrófák (4. hely) és a klímaváltozás, valamint az időjárás fokozódó változékonysága (a válaszadók 24, illetve 6 százaléka szerint) ugyancsak komoly gondot jelent a vállalkozások számára az idei felmérés szerint. Ez különösen Ázsiában szembeötlő, 2016-ban ugyanis itt következett be a legnagyobb károkat okozó természeti katasztrófa, a kumamotói földrengés (Japánban). A természeti katasztrófáktól tartanak leginkább a vállalkozások Japánban és Hongkongban, illetve világszerte a gép- és építőipar, valamint az áram- és egyéb közüzemi szolgáltatási ágazat szereplői.

„Ügyfeleinket és általában a társadalmat a természeti katasztrófák és a klímaváltozás aggasztják a leginkább” – árulta el Axel Theis, az Allianz SE igazgatósági tagja.

„Abból indulunk ki, hogy egy 1,5 Celsius-foknál jelentősebb globális felmelegedés már jelentősen növeli a klímaváltozás, például a hőhullámok és a tengerszint emelkedése által okozott környezeti károkat. Biztosítóként feladatunk, hogy ügyfeleink és partnereink számára, illetve velük együttműködésben ezekre megoldásokat, azaz megelőző intézkedéseket és biztosítási védelmet dolgozzunk ki.

Az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) által hatodik alkalommal kiadott éves Allianz Kockázati Barométer 55 ország 1237 kockázati szakértőjének megkérdezésével készített felmérésen alapul.

 

2017.03.07.

Vissza