Hírek
Döntöttek Németországban: mi lesz most a dízelautókkal, és hogyan hat ez Magyarországra?
A német szövetségi bíróság tegnapi ítélete alapján a német városoknak joguk van arról dönteni, hogy kitiltják a legszennyezőbb autókat az útjaikról. www.portfolio.hu
A német szövetségi bíróság tegnapi ítélete alapján a német városoknak joguk van arról dönteni, hogy kitiltják a legszennyezőbb autókat az útjaikról. A döntés elsősorban a nitrogén-oxidok kibocsátásának nagy részéért felelős dízeles autókat érintheti érzékenyen, és láncreakciót indíthat el, nem csak Németországban, de más európai országok nagyvárosaiban is sorra tilthatják ki a régebbi dízeles autókat, ami akár Magyarországra is hatással lehet, sokan már most attól tartanak, hogy Európa dízeltemetője leszünk. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és válaszokat.
Mi lehet a hatása a lipcsei bíróság döntésének?
A lipcsei döntés láncreakciót indíthat el, ha az első néhány nagyvárosban, például Stuttgartban vagy Düsseldorfban lesz szabályozás a dízelautók kitiltásáról, akkor joggal követelhetik majd más nagyvárosok lakosai is, hogy náluk is javítsák tiltással a levegő minőségét, amire a mérések szerint nagy szükség is van, közel 70 német nagyvárosban tartósan vagy időszakosan magas a levegő nitrogén-oxid koncentrációja, de a szennyezett levegő nyilván nem csak német jelenség, Európa más nagyvárosaiban is sorra születhetnek hasonló szabályozások, tegnap például Róma főpolgármestere jelentette be, hogy 2024-től kitiltják Róma belvárosából a dízeles autókat, 2025-től pedig csak zéró emissziós buszok közlekedhetnek az olasz fővárosban.
Mikor jöhetnek az első kitiltások?
Jó néhány hónap eltelhet addig, amíg az első kitiltásokra sor kerülhet, nagyrészt azért, mert a lipcsei bíróság döntését az önkormányzati szabályozásokba is át kell ültetni. A tegnapi bírósági ítélet írásban csak két hónap múlva lesz elérhető, akkortól lesz érvényes. A helyi önkormányzatoknak a kihirdetett ítélet alapján kell módosítaniuk a levegőminőség javítását célzó intézkedési tervüket, amiben szabályozhatják a belsőégésű motoros autók (igen, a benzines autókét is) esetleges kitiltását. Németországban Stuttgart lehet az egyik első olyan nagyváros, ahová nem hajthatnak be alacsony Euro-kategóriás motorú autók, de a mostani tervek alapján ott is csak legkorábban idén októberben, vagy ami még valószínűbb, csak idén év végén tilthatnak ki autókat a belvárosból, ráadásul csak az Euro 4-es (2005 januártól 2009 szeptemberig) vagy annál öregebb dízelekre vonatkozna a tiltás, a baden-württembergi közlekedési miniszter, Winfried Hermann szerint az Euro 5-ös dízeles autók kitiltására legkorábban 2019 végén kerülhet sor.
Vége a dízelnek?
Nem kérdés, hogy a dízel technológia a személyautóknál tovább veszít majd a jelentőségéből, de ez a folyamat a dízelbotrány kirobbanása után már elkezdődött, és tovább erősödött, amikor európai nagyvárosok egymás után jelentették be, hogy néhány éven belül kitilthatják belvárosaikból a dízeles autókat. Németországban 2016 előtt tartósan 45-50 százalék körül állt a dízelek aránya az eladásokban, ez idén januárra 33 százalékra csökkent, a lipcsei bíróság döntése után pedig valószínűleg tovább esik majd a dízeles autók eladása.
Eközben azért azt is látni kell, hogy a teljes autóeladás Németországban is folyamatosan nő, vagyis a vevők nem általában a belső égésű motoros autóktól fordultak el, hanem teljesen racionálisan a dízeles helyett benzines autókat kezdtek el venni, egyelőre ugyanis arról még nincs szó, hogy azokat is kitiltsák a nagyvárosokból. Egyelőre.
A jellemzően kisautókat gyártó cégek relatíve könnyű helyzetben vannak, ott a benzines autók gyorsan kiszorítják a dízeleseket, a legnehezebb helyzetben a prémium autógyártók vannak, ott jóval magasabb a dízelek aránya, a nagy tömegű autókat hatékonyan, alacsony fogyasztás és nagy hatótáv mellett csak a dízelmotorok vitték el, a benzines vagy akár a hibrid hajtáslánc ott kevésbé alternatíva.
Milyen dízelmotorral szerelt autók érintettek?
A német szövetségi bíróság döntésében nem részletezi pontosan, milyen autók kitiltásáról lehet szó, azt az egyes önkormányzatoknak kell szabályozniuk a levegőminőség javítását célzó intézkedési tervükben. Egyelőre az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy csak a legmodernebb, és legtisztább, Euro 6-os vagy Euro 6d kategóriába tartozó motorral szerelt autók mentesülnek a kitiltás alól, a régebbi, kevésbé tiszta motorú autók kitiltása fokozatosan történhet meg, a legvalószínűbb, hogy az Euro 5-ös besorolású autók is mentesülnének átmenetileg a kitiltás alól, és csak az Euro 4-es vagy régebbi modelleket tiltanák ki, de nincs arra garancia, hogy később a legújabb dízelmotorú autókat sem tiltsák ki.
Németországban jelenleg közel 15 millió dízelmotoros személyautó van forgalomban, ebből csupán 2,68 millió a legújabb, Euro 6-os modell, az állomány nagy része Euro 5-ös (5,9 millió darab), az annál régebbiek állománya 6,5 millió darab. Első körben tehát 6,5, később összesen 12 millió autót érinthet a kitiltás.
Milyen megoldással állhatnak elő az autógyártók?
A korábbi dízelcsúcstalálkozók eredményeként a német autógyártók vállalták, hogy frissítik a régebbi dízelautók motorvezérlő szoftverét, és az elmúlt hónapokban kedvezményeket nyújtottak azoknak, akik régebbi, Euro 1-4-es dízelmotorú autóikat leadták, és újat vásároltak. Az eddigi átalakítások azonban nem vezettek eredményre, mivel a szoftverfrissítésekkel legfeljebb 25-30 százalékkal csökkenthető az autók nitrogén-oxid kibocsátása.
Van arra lehetőség, hogy a régebbi dízeles autókat átalakítsák, de ez egyrészt nem olcsó, másrészt az sem dőlt el, kinek kellene az átalakítás költségeit viselni, ráadásul a technológia még nincsen hitelesíttetve, vagyis egyelőre nincs meg annak a hivatalos útja, hogy egy mondjuk Euro 5-ös autó átalakítva Euro 6-os kategóriába kerüljön. Pedig az eredmények biztatók, az SCR-rendszer (szelektív katalitikus redukciós rendszer, amely a nitrogén-oxidokat vízzé és nitrogénné alakítja át) beépítésével akár 90 százalékkal is csökkenthető a nitrogén-oxidok kibocsátása. Az átalakítás költségeit a német autóklub, az ADAC 1400 és 3300 euró közé teszi, ami tetemes költség, mindegy, hogy ki fizeti ki, ráadásul az Euro 5-ös autók 2009 szeptember óta futnak az utakon, vagyis már azokból is vannak 8 évesnél idősebbek, amelyek újkori értéküknek a nagy részét már elveszítették, így ezeknél egyszerűen nem éri meg az átalakítás. És hogy ki viselje a költségeket? Ha az autógyártóknak kell kifizetni a számlát, akkor az iparági szinten igencsak sokba kerülhet, ha azzal számolunk, hogy minden autót át kell alakítani, és ennek költsége autónként 3300 euró, akkor csak az Euro 5-ös dízeleknél 19,6 milliárd euró az iparági költség.
Persze ez egy elméleti felső plafon, ennél sokkal kisebb is lehet a költség, ha nem kell minden autót átalakítani. Várhatóan ezért mindent meg fognak tenni az autógyártók, és inkább kínálnak kedvezményeket a vásárlóknak azért, hogy azok lecseréljék a régi dízeles autójukat, mondjuk egy modern dízelesre vagy egy új benzinesre, ilyen programok már jelenleg is futnak.
Milyen hatással lehet a dízelautók kitiltása az autóiparra?
Rövid távon akár pozitív hatása is lehet a dízeles autók kitiltásának, mert az autógyártók valószínűleg mindent megtesznek majd azért, hogy ne kelljen átalakítaniuk a régi autókat, inkább adnak kedvezményt, hogy az autósok cseréljék le a régi járműveiket újra, ez pedig felpörgeti az eladásokat, ennek a hatása hasonló lehet, mint a válság utáni roncsautó programnak.
Ettől a dízel technológia masszívan veszít majd a jelentőségből, ami újabb problémákat vet fel: 2021-re ugyanis a mostaninál jóval szigorúbb széndioxid-kibocsátási szabályoknak kell megfelelni, ezt pedig nehéz lesz teljesíteni úgy, hogy a kevesebb CO2-t kibocsátó dízelek aránya csökken, ráadásul a mai autók részben a SUV-őrületnek köszönhetően egyre nagyobbak, így többet fogyasztanak és ezzel több károsanyagot is bocsátanak ki. Vagyis ha nem nő érdemben az alternatív hajtású autók eladása, akkor az autógyártók masszív büntetésekre számíthatnak.
Milyen hatása lehet a döntésnek a német gazdaságra?
Rövid távon akár még emelheti is a gazdasági aktivitást a dízeles autók kitiltása, főleg a régebbi autók tulajdonosai dönthetnek úgy, hogy új autót vesznek, amihez az autógyártók már most is nyújtanak kedvezményeket. Középtávon az hathat pozitívan a német gazdaságra, hogy a német kormány támogatási programokat indíthat azért, hogy az önkormányzatok tovább fejlesszék a közlekedési infrastruktúrájukat, a helyi tömegközlekedést, ezzel kapcsolatban konkrét ígéretek még nem hangzottak el, de több vezető politikus is beszélt az autóközlekedés alternatíváinak fejlesztéséről a dízelautók kitiltása kapcsán.
Milyen hatása lehet Magyarországra?
A dízeles személyautók piacának összeesése nyilvánvalóan hat a magyarországi motorgyártásra is, hiszen az Opel szentgotthárdi, és az Audi győri üzemében is gyártanak dízelmotorokat a cégcsoportok autóihoz, de a hatás ezekre az üzemekre és azon keresztül a magyar gazdaságra nem egyértelműen negatív, hiszen a gyártás relatíve rugalmasan átállítható a benzines motorok arányának növekedésével, nemrég például felmerült, hogy Kelet-Európában (akár Szentgotthárdon) gyártana benzines motorokat az autóihoz a PSA csoport. Hasonló lehet a magyarországi autóipari beszállítók helyzete, a bevételeiken belül tovább csökkenhet a dízeles hajtáslánchoz beszállított alkatrészekből származó bevételek aránya, de benzines vagy hibrid, esetleg elektromos hajtáslánchoz szállított komponensek eladásából ezt pótolhatják.
A másik érdekes hatás a magyarországi autóállomány átalakulásában lehet, a nyugat-európai dízeltiltás miatt ugyanis jelentősen eshet az ottani, korosabb dízeles autók ára, ezek felvevőpiaca többek között Kelet-Európa, azon belül Magyarország lehet, nálunk ugyanis, ha lesz is olyan szabályozás, amellyel kizárják a nagyvárosokból a dízeles autókat, az még jó néhány év, így akár reális lehet az a forgatókönyv, hogy elárasztják az útjainkat a használt dízeles autók.
2018.03.02.