Start-R Biztosítási Alkusz Kft.

Startoljon a biztonságra!

Start-R Biztosítási Alkusz Kft.

"A léleknek a lélek iránt való érzékenysége: a szeretet."
(Hamvas Béla)
Ajánlatkérés

Tudta-e?

Amit a termékfelelősségről és a termékfelelősség-biztosításról tudni érdemes

A termékfelelősség

Az ipari termékek tömeges előállítása és megjelenése a piacon, a termékek technikailag egyre nagyobb fejlettsége és bonyolultsága kisebb-nagyobb veszélyt rejtenek önmagukban és jelentenek a felhasználókra nézve is. A termékfelelősségi törvény [1993. évi X. tv.] megalkotása előtt is megállapítható volt a hazai jogszabályozás alapján a termelő felelőssége, a kártérítés megítélése azonban már a kialakult bírói döntéseken alapult. A termékek és szolgáltatások minőségi hibáival kapcsolatosan keletkezett károk rendezését a Polgári Törvénykönyv kezdetben kizárólag a kontraktuális (szerződésszegéssel okozott károkért való) felelősségi szabályok, később azonban már a deliktuális (szerződésen kívüli károkozás) felelősség körébe tartozóként bírálta el, és marasztalta az általános kártérítés szabályai szerint a gyártót a felróhatósága esetén a fogyasztót ért károkban. Az Európai Közösség Tanácsának 1985. július 25-i irányelve a tagállamoknak a hibás termékek miatti felelősségre vonatkozó jogszabályi és igazgatási rendelkezései egységesítéséről szóló [85/375/EGK Irányelv] irányelve a gyártókat terhelő objektív felelősséget írt elő a hibás termék által okozott károk megtérítésére. Az Európai Közösségek Irányelve csak a tagországokat kötelezi a jogharmonizációra, a társult tagokat nem. A magyar termékfelelősségi törvény tartalmában mégis követi az Irányelv rendelkezéseit. Az Irányelv három esetben ad lehetőséget eltérő szabályozás alkalmazására. Az egyik: az hogy a törvény hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és vadászati feldolgozatlan termékekre. A másik: hogy a gyártónak nem kell viselnie a tudomány és a technika állásának fejlődésével járó kockázatot. A harmadik: a törvény nem tartalmazza a gyártó felelősségének korlátozását 70 millió ECU összes kártérítésre a szériahiba által okozott halál vagy testi sérülés folytán bekövetkezett károk esetén. A termékfelelősségi törvény [1993. évi. X. tv.] alkalmazásának elsődleges célja az volt, hogy a gyártót a hibás terméke által okozott kárért szigorúbb felelősség (objektív felelősség) terhelje, emellett a fogyasztók számára biztosítsa a termékek használata során az elvárható biztonságot. A másik fontos szempont, hogy a piacra kerülő termékek fejlesztése, korszerűsítése révén, magasabb műszaki színvonal és minőség elérésével elnyerjék a fogyasztók elégedettségét. A törvényhozó most azt az elvi álláspontot teszi magáévá, hogy a termékfelelősség intézménye a Ptk-ban és az egyes felelősségi alakzatok között nyerjen elhelyezést.

Felelősség a termékkárért

A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik.

A törvény rendelkezései szerint a termék előállítója felel a termék hibája által okozott kárért, a károsult a kár megtérítése iránti igényét közvetlenül a kárt okozó hibás termék gyártójával szemben érvényesítheti. A termékfelelősség jogintézménye közvetlen kapcsolatot teremt a károsult és a gyártó között, és a felelősség szempontjából figyelmen kívül hagyja a forgalmazót. A termékfelelősség sajátossága abban nyilvánul meg, hogy a felelősséget odatelepíti, ahol a hiba oka ténylegesen keletkezett, és a termék hibájával közvetlen okozati összefüggésben álló - a fogyasztó személyében és vagyonában bekövetkezett - károk érvényesítését teszi lehetővé.

A termék fogalma

Termék minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált.

A törvényben a felelősségi szabályokat megelőzik azok alapjait képező fogalmak meghatározásai, mint a termék, a termékkár fogalma, a gyártó (importőr), a termék hibája definíciói.

A törvény szerint terméknek a termékfelelősség szempontjából csak az ingó dolgok minősülnek. Az adott ingó dolog jellegét nem érinti, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált. Nem terjed ki azonban az egyes szolgáltatásokra, továbbá a földművelés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat ősterményeire, azaz a feldolgozatlan, természetes állapotú termékeire. [1993. évi X. tv. 1. §. (1) bekezdés]

Ugyanakkor nem tartoznak a termékfelelősség szempontjából az ingók közé: például az implantátumok, szoftverek, mikroorganizmusok stb.

A termékfelelősségi törvény - bár nem ingó dolog – a villamos energiát is a termék fogalmába sorolta.

A termék fogalmának tág meghatározásából (nyersanyag, feldolgozott késztermék stb.) az következik, hogy minden kereskedelmi forgalomba kerülő termék hibájára alapozva érvényesíthetők a termékfelelősség szabályai, miként az is, hogy a hibás szolgáltatások miatt keletkezett károkra a termékfelelősség szabályai nem vonatkoznak.

Mi az a termékkár

a./ valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és

b./ a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.

A termékkár fogalmának meghatározása tekintetében a törvény csak a halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni károk esetében ad lehetőséget a teljes kártérítésre azzal, hogy személyi sérelemért járó sérelemdíjat is a termékfelelősségi szabályok szerint kell megítélni.

Egyéb vagyoni károk megtérítése körében a kompenzáció szűkebb:

  • egyrészt csak a hibás termék által más dolgokban okozott károk (felmerült károk) szolgálnak a kártérítés alapjául, de az elmaradt vagyoni előny, továbbá a vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költségek azonban nem,
  • másrészt a károsodott dolognak kell olyannak lennie, amelyet a szokásos rendeltetése szerint a fogyasztónak magáncélokra kell használnia, vagy fogyasztania, és ezt rendszerint a károsult ilyen célra is használta. A károsult fogalma a fentiek értelmében a tényleges fogyasztóra korlátozódik.
  • Ezen túlmenően a hibás terméknek a más dologban okozott kár összege is meghatározott; a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak az MNB hivatalos deviza-középárfolyama szerinti forint összegénél nagyobb összegű kár minősül termékkárnak a fentiek fennállása esetén, ha azonban e mérték alatt van a kár összege, akkor az az általános kártérítési szabályok szerint érvényesíthető.

Kit tekinthetünk gyártónak

1) E fejezet alkalmazásában gyártó a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint, aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével, vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel.

(2) Importtermék esetén a terméket gazdasági tevékenysége keretében az Európai Gazdasági Térség területére behozó személyt is gyártónak kell tekinteni. Ez a szabály nem érinti az importálónak a gyártóval szemben érvényesíthető visszkereseti igényét.

(3) Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. Ezt a szabályt importtermék esetén akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de az importálója nem állapítható meg.

(4) A forgalmazó ezt a nyilatkozatát a károsult írásbeli felhívásától számított harminc napon belül teheti meg.

A gyártó

  • I. a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével, önmagát a termék gyártójaként, vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával tünteti fel
  • importtermék esetén az EGT területére terméket behozó importálót
  • ha a termék gyártója nem állapítható meg a termék minden forgalmazóját, gyártónak kell tekinteni amíg a gyártót, vagy a forgalmazót meg nem nevezi

A termékfelelősségi szabály szerint a termékkárért a hibás termék gyártója objektív felelősséggel tartozik.

A törvény értelmében gyártónak minősül a gyártási folyamatban részt vevő valamennyi gyártó, legyen az végtermék, résztermék vagy alapanyag előállítója. Az előállítástól függetlenül gyártó az is, aki önmagát a terméken elhelyezett nevével, védjegyével, vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával a termék gyártójaként tünteti fel.

Az importőrnek a gyártóval megegyező szigorú felelősségét szabályozza a jogalkotó akkor, amikor kimondja, hogy az importtermék esetén azt is gyártónak kell tekinteni, aki a terméket az EGT területére behozza. Ez a rendelkezés nem érinti az importáló azon jogát, hogy visszkereseti igényét érvényesítse a gyártóval szemben.

A károsult igényérvényesítési lehetőségét biztosítja a törvény azon rendelkezése, hogy amennyiben a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót, vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket szerezte a károsultnak meg nem nevezi. (A forgalmazó felelőssége másodlagos és feltételes.) Ez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a termék gyártója ugyan feltüntetésre került, de az importálója nem állapítható meg.

A jogalkotó határidőt szab a forgalmazónak a gyártó, korábbi forgalmazó megnevezésére, ezt a károsult írásbeli felhívásától számított 30 napon belül teheti meg. Ezzel a forgalmazó mentesül a termékfelelősség alól. Amennyiben a megadott határidőben ennek nem tesz eleget, a felelősség alól nem mentesül.(valójában másért való felelősség alapján lesz köteles helytállni.)

Termékfelelősség-biztosítás

A termékfelelősségi kiegészítő feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját, a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan személysérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelősségre vonatkozó jogszabályok szerint felelősséggel tartozik. A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezethető károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendők.

A termékfelelősség biztosítás nem fedezi:

  • a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott károkat
  • a mezőgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) őstermékek és a vadászati termékek által okozott károkat
  • a magában a hibás termékben keletkezett károkat
  • a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás termék kijavításával, kicserélésével, hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások)
  • a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő visszahívásának, továbbá a megsemmisítésének költségeit
  • azokat a károkat, amelyek a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő
  • olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, melyek gyártása nem a mindenkori tudományos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betartásával történt.

Külön feltétel alkalmazásával kiterjeszthető a termékfelelősség biztosítás kockázatviselése:

  • azokra a károkra, amelyek a hibás terméknek más termékkel harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása folytán magában az új termékben keletkeznek, vagy a felhasználónak személysérülésen és dologi káron kívül egyéb kárt okoz
  • a termék harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő tovább feldolgozása folytán az új termékben és a felhasználónál keletkező személysérülésen és dologi káron kívül egyéb károkra
  • azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a biztosított által gyártott – termék gyártására szolgáló – munkagép, a gép hibája miatt, hibás terméket állít elő, vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet, és ez a hibás terméket előállító felhasználónak személysérülésen és dologi káron kívül egyéb kárt okoz
  • azokra a személysérülésen és dologi káron kívül egyéb károkra, melyek abból erednek, hogy a hibás ingó termék ingatlan alkotórészévé vált.

2017.12.31.

Vissza